Allergia vagy nátha?
A közönséges nátha kórokozói különféle légúti vírusok, melyek elsősorban cseppfertőzéssel terjednek emberről emberre, esetenként a légúti váladékkal szennyezett tárgyak (kilincs, tömegközlekedési járművek kapaszkodói, stb.) közvetítésével. A szervezetbe bejutott vírusok a légúti nyálkahártya sejtjeiben szaporodnak, majd néhány napos tünetmentes, ún. inkubációs periódust követően megjelennek a fertőzésre jellegzetes tünetek: kaparó, égő érzés a torokban; vizes orrfolyás, orrdugulás (rendszerint előbb az egyik, majd a másik oldalon), hőemelkedés és általános tünetek (gyengeségérzés, étvágytalanság).
Normál esetben, ép immunrendszerrel bíró egyéneknél a tünetek 7-10 nap alatt jelentősen enyhülnek, és a betegség magától megszűnik. A szervezet által a kórokozók ellen termelt ellenanyagok a vérben keringve, illetve a légúti váladékba kiválasztódva még hetekig, hónapokig védettséget biztosíthatnak az újrafertőződéssel szemben.
Kisgyermekeknél (csecsemők!), gyengült immunrendszer vagy egyéb, súlyosabb, krónikus alapbetegség esetén nemritkán elhúzódó, esetleg szövődményes formában zajlik egy-egy ilyen légúti fertőzés.
Ugyanakkor, egyébként egészséges személyeknél is előfordulhat, hogy a banálisnak induló megfázás során bakteriális felülfertőződés jön létre, és arcüreggyulladás, középfülgyulladás, netalán az alsóbb légutak gyulladása (bronchitis-hörghurut; tüdőgyulladás) léphetnek fel.
Mindezek mellett, gyakran megtévesztő lehet a légúti allergiában szenvedő páciens számára, hogy aktuálisan zajló tünetei vajon alapbetegségének egy újabb fellángolása-e, vagy egy néhány nap alatt lezajló vírusfertőzés. A légúti allergiában szenvedők tünetei ugyanis a megtévesztésig hasonlíthatnak a fentebb leírtakra: vizes orrfolyás, orrdugulás, tüsszentés, kaparó-viszkető érzés a torokban, sokszor kiegészülve a szemek könnyezésével, viszketésével.
Az allergia hátterében örökletes hajlam állhat, kiváltásában a szervezetbe bekerülő, s ott idegen anyagként viselkedő molekulák vesznek részt. Ezek – légúti allergiában – lehetnek szezonális jellegűek (leggyakrabban a különböző növények pollenjei, melyek rendszerint egy-egy hónaphoz kötötten jelennek meg, rendszerint virágzáskor); és lehetnek perennálisak (egész évben fennálló). Ez utóbbira jellegzetes például a poratka vagy penészgomba allergia.
A nátha és a légúti allergia elkülönítése – főként, ha kezdődő allergiáról van szó – nem mindig egyszerű feladat. Sok esetben az időtartam az, ami segítségünkre lehet. Míg az egyszerű megfázás egy-két hét alatt szűnik, az allergiások panaszai heteken, sőt hónapokon keresztül is fennállnak. Elhúzódó náthás tünetek esetén tehát mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni, alaposabb kivizsgálás érdekében.
A hirtelen kezdet, a hőemelkedés, vagy éppen láz, a rossz közérzet inkább a megfázás mellett szólnak; a szemek érintettsége, a fokozatos, inkább napszaki ingadozást mutató tünetek pedig az allergia gyanújának irányába mutatnak.
Ismert allergiás kórtörténet, adott allergén „szezonjában” egyszerűbb a dolgunk: ilyenkor az idejében megkezdett antiallergiás kezelés lerövidítheti a kellemetlen panaszokkal járó periódust.
Fontos megjegyezni, hogy az allergia kezelésére használatos készítmények (melyek közül sok vény nélkül is elérhető) szedése megnehezíti, vagy éppen megakadályozza a szakorvos számára a pontos diagnózis felállítását, nevezetesen, álnegatív eredményeket okoz a gyakorlatban használt teszteken. Így ezeket a készítményeket a rendelés felkeresése előtt legalább két hét időtartamára el kell hagyni.
Általánosságban tehát elmondható, hogy kezdődő megfázásos tüneteinket mindenképpen érdemes komolyan venni, és a vény nélkül kapható, gyógyszertárakban és drogériákban elérhető készítményekkel (köptetők, orrcseppek, orrsprayek) megpróbálni kezelni. Ennek sikertelensége esetén, elhúzódó vagy éppen romló panaszok felléptekor haladéktalanul forduljunk orvoshoz, hogy a betegségünknek megfelelő, célzott és hatékony terápia minél hamarabb szervezetünk rendelkezésére állhasson.
(Dr. Lesznyák Judit)
2014. 03. 11.